Wildlife

Meg Munnar kornyeken tortent egyszer, hogy egy nemzeti parkban setalgattunk Balazzsal. A park bejaratanal tabla figyelmeztetett arra, hogy a vadallatok felbukkanasa esetleges, es ha ott-tartozkodasunk alatt nem latunk allatot, akkor sem teritik vissza a penzunket. A genyak. Szoval setaltunk, amikor nehany meterrel elottunk felbukkant egy hegyikecske. Vagy ilyesmi. Balazs elkapta a karomat.

- Ne mozdulj! - mondta visszafojtott hangon. - Elijeszted.

Tekintetet folyamatosan a kecsken tartva kitapogatta a fenykepezogepet, es lefotozta a kecsket. Tovabbmentunk. A kanyar utan szembejott velunk kb. ket tucat hegyikecske. Az ut folyaman pedig meg vagy ketszazotven.

En persze szemet vagyok. Azota ugyanis valahanyszor mokust, galambot, kecsket vagy egyeb tucatallatot latunk, megragadom Balazs karjat, es izgalomtol remego hangon azt mondom:

- Allj! Wildlife! Ne mozdulj, elijeszted!

O meg nevet velem, mert mit tehetne szegenyke. (Senki sem igerte, hogy velem utazni konnyu lesz.)

Na szoval, ime nehany allatfoto abszolut a teljesseg igenye nelkul:

A kozos os

Mokusok es papagajok falatoznak teljes egyetertesben

Jaipurban a lovakat azzal szivatjak, hogy Barbie-rozsaszinre festik a pataikat

Na, o a telibe felrenevelt elefant. Lakshmi (a gazdagsag istennoje) a neve , sminkelik, bokalancokat, nyakeket visel, labkormein lakkozas maradvanya lathato. Mindehhez igen meretes herei vannak.

Ez a kis hulye, ahelyett, hogy elszaladt volna elolunk, mint minden epelmeju fajtarsa, ugy gondolta, ha halottnak tetteti magat, nem bantjuk. Tenyleg nem bantottuk, csak nagyon rohogtunk rajta.

Iszik

Eszik. (Igen, a hatasvadaszat kedveert elforditottam a kepet).

A cukisag-rovat utolso kepe

Aprosagok

Hat, reg irtam utoljara. De az ugy volt, hogy eloszor nem volt mondanivalom, aztan idom, aztan kedvem. Most idom es kedvem van, de igazabol sztoriszamba meno esemenyek nem tortentek, tehat ismet a mondanivalo hianyzik. Legszivesebben kepeket raknek fel, de ezen a gepen nincs kepszerkeszto.

Csak aprosagok:

Balazzsal elmentunk Chennai kornyeken egy vidamparkba (persze hogy az en otletem volt, ki mase?). Felultunk egy olyan kerek szerkentyure, ami nagy sebesseggel forog, es a centrifugalis ero belepresel a szekbe. Talan otthon is van ilyen. Rajtunk kivul legalabb otvenen ultek meg korbe. Leereszkedtek a szekbe rogzito muanyag biztonsagi izek, izgatottan vartuk, hogy elinduljon a menet, amikor egy holgy jelent meg a platformon, kezeben talca, azon ket egydecis muanyag poharban langyos kola. Kimert leptekkel hozzank setalt, es felenk nyujtotta a talcat. Zavartan elvettunk egy-egy poharat, felhajtottuk, visszatettuk. A holgy kisetalt, es elindult a menet. Megkerdeztem a mellettem ulo kissracot: o nem kapott kolat. Ja, termeszetesen rajtunk kivul nem volt feherember az egesz parkban.

Delhibe utaztam egy napra, hogy talalkozzam Petivel (lasd kesobb). A vonaton egy nagyon kedves szikh csalad megengedte, hogy kozejuk uljek. (Itt fontos megjegyeznem, hogy India nagy olvasztotegelyeben a szikhek a kedvenceim. Szepek, szakallasok, szexi turbanjuk van - marmint a ferfiaknak, de miert is beszelnek nokrol? - es fokent embermeretuek. Nem alacsonyabbak nalam, nem torekenyebbek, nem erzem ugy magam mellettuk, mint Nagy Madar a Szezam utcaban. Balazs azzal ugrat, hogy Amritsarbol, ami a szikhek vallasi kozpontja, valoszinuleg nem tud mar hazarangatni.) Szoval a folyton mosolygo, beszelgeto, nagyokat neveto csalad koreben olvasgattam bekesen. Picit beszelgettem a nagypapaval, de eleg sajatos volt a kiejtese, igy fokent mosolyogtunk. Jott a kalauz, es nem tetszett neki a jegyem. A nagypapaval pergo hindi szovaltasba bonyolodtak, majd a kalauz tavozott. A nagypapa elmondta, hogy a jegyem eggyel alacsonyabb osztalyra szol, mint ahol eppen ulok, de o meggyozte a kalauzt, hogy en a csalad vendege vagyok, es ragaszkodott hozza, hogy maradjak.

Delhiben talalkoztam Petivel, aki a nagynenem ferje, tablan jatszik, es ebben a minosegeben gyakran felbukkan Indiaban. Ket kellemes napot toltottunk egyutt, nagyokat ettunk, kibeszeltunk mindenkit. A vegen mondtam neki, milyen erdekes, hogy ahhoz kepest, hogy kb 27 eve ismerjuk egymast, meg soha nem beszelgettunk ilyen sokat. Valoszinuleg a vilag masik vegere kell utazni ahhoz, hogy vegre egy jot dumalj azzal, aki a szomszed keruletben lakik. Tiltakozott. Azt mondta, hogy mi igenis hatalmasakat beszelgettunk egymassal annak idejen. Amikor rendszeresen o vitt haza az ovodabol. Remelem, ugyanabba a szocotthonba kerulunk majd, mert maradt meg mondanivalom.

Vilagnezet: valtozatlan

Meg az utazas elejen irtam Jothirol, akivel a Chennai-Madurai vonaton talalkoztunk. O beszelt Vaitheeswarankoil-rol, egy osi templomrol. Ez az ugynevezett Nadi asztrologia kozpontja. A legenda szerint egy Agathiyar nevu tamil bolcs palmalevelekre felirta minden egyes ember multjat, jelenet, jovojet, elozo es elkovetkezo eleteit; a leveleket a templomban orzik. Bovebben itt olvashattok rola: http://en.wikipedia.org/wiki/Nadi_astrology

Jothi elmeselte, hogy az osi, elfeledett nyelven irt levelrol az avatott olvaso megmondta neki, hogy hivjak a szuleit, hany testvere van, fontos esemenyeket a multjabol, majd megosztotta vele mindazokat az informaciokat a jovojerol, amiket tudni akart.

Elhataroztam: nekem erre a helyre el kell jutnom. Amilyen megatalkodott hitetlen vagyok, annyira vagyom arra, hogy vegre megcafoljak a szkepticizmusomat. De csak evidence based megoldas erdekel. Ha egy kis indiai faluban egy palmalevelen szerepel a szuleim magyar neve, az mar eleg eros erv a vilagnezetvaltas mellett.

Hat, tegnap eljutottunk a szent helyre. Ujjlenyomat es szuletesi datum alapjan elohoztak ket stosz palmalevelet, majd az en izlesemnek tulsagosan fiatal es kajla beavatott tolmacs utjan kerdeseket tett fel, melyekre hatarozott igennel vagy nemmel kellett valaszolnom. Ha igent mondtam, felolvasta a kovetkezo kerdest, ha nemmel, tovabblapozott egy masik levelre.

Kis izelito:
- Nincs testvered, igaz?
- Nem igaz.
- Egy testvered van?
- Nem.
-Tobb? (!!!!)
- Igen.
- Harom?
- Nem.
- Kevesebb?
- Igen.
- Ket testvered van.
- Bravo, Sherlock!!!

Es igy zongoraztuk vegig az elet kulonbozo teruleteit. Baromira nem fertem bele az altaluk felallitott kategoriakba semmilyen teren (nincs ferjnel, de megsem otthon lakik, nem ferfival, de nem is egyedul, nem sajat hazban, de nem is rokonnal). Enyhen szolva nyogvenyelos volt. Probalkoztak szotagonkent kitalalni a nevemet es a szuleim nevet, de tekintve, hogy meg soha nem hallottak ezeket, eselyuk nem volt.

Miutan kisakkoztak, hogy nem muveszeti, spiritualis, muszaki, uzleti, gazdasagi vagy tanari palyan vagyok, elerkeztek az egeszsegugyhoz, amire vegre igennel valaszoltam. Reakcio:
- But you are not a big doctor, right?
-Er, what do you mean I`m not a big doctor? (Jo, hat nagy orvosnak tenyleg nem tartom magam. Meg.).
-You are just a nurse or something like that.
-Wrong. I`m a doctor.
Es ettol a ponttol kezdve gyuloltuk egymast.

Vegul a bolcs kamasz elunta a dolgot. Gyorsan eldaralt egy csomo infot, melyeket a korabbi valaszaimbol kovetkeztetett ki, es a sorozatos igenek nyoman kijelentette, hogy minden ketseget kizaroan megtalalta az en palmalevelemet. Jovom ismertetese nagy vonalakban 2000 rupia, reszletes verzio 3000 rupia (4-6 napi megelhetesem).

En vegre egyszer nem voltam nyul (pedig gondoskodtak rola, hogy kicsinek es gyengenek erezzem magam, Balazstol kozvetlenul erkezesunk utan elszeparaltak, hogy ne tudjuk megbeszelni a dolgokat; ismeros a modszer, ugye?). Elmondtam, hogy nem gyoztek meg, hogy semmi olyan nem hangzott el, ami nem volt a valaszaimbol kikovetkeztetheto. Ha tudnak meg valamit mondani, ami irva van a levelen, es a multamra vagy a jelenemre vonatkozik, kivancsian hallgatom oket. Az irasudo fiucska itt szabalyosan hisztizni kezdett, hogy most mar aztan vegre dontsem el, mit akarok, nem er ra egesz nap, ketezer vagy haromezer?! Nagyon sajnalom, nem hiszem, hogy ez itt az en sorsom - mondtam, es felalltam.

Balazsnak nagyon szep jovot josoltak ketezerert. Elozo eletei valamelyikeben sri lankai kiraly volt, ebben az eleteben gyonyoru felesege lesz, es mar csak egyszer kell ujjaszuletnie, mielott eleri a Nirvanat.

Hazafele a buszon batortalanul megkert:

-Azert ne ird le teljesen a spiritualitast, jo?

- Jo.

Megvedtek

A repulo Chennaiba erkezett, innen Pondicherrybe buszoztam, hogy Balazzsal ujraegyesitve folytassuk az utat. Amikor felszalltam, egy ficko hevesen mutogatott maga melle, hogy uljek oda, de az uresen allo elso sort valasztottam. Leultem az ablak melle, a hatizsakomat - jobb hijan - magam melle, a vezetoules hata es az elso szeksor koze beszoritva helyeztem el. Ez lehetetlenne tette, hogy barki kozvetlenul mellem uljon, hacsak nem torokulesben. Mivel egy szeksor haromszemelyes (marmint harom indiai szemelyes), a szelso hely szabadon maradt. Egyszercsak megjelent az imenti ficko, leult, kezet a hatizsakomon nyugvo kezemre tette. Kezemet elhuztam, es az ablakon mereven kibamulva ugy ereztem, hosszu lesz buszut. A ficko idonkent rangatni kezdte a zsakomat, hogy odebbtegye, ilyenkor hatarozottan visszatuszkoltam. A zsakot, nem a fickot.

Par perc utan megjelent a kalauz. Eros tamil kiabalasba kezdett, szolt a vezetonek, hogy allitsa meg a buszt, es leszallitotta a zaklatot. Innen kezdve sokaig senkit nem engedett mellem ulni. Az ut vege fele, amikor teljesen megtelt a busz, elvette a taskat, a sajat ulese melle tette, es addig szervezkedett, amig ket not ultetett mellem.

Erkezes utan odamentem hozza, es megegyszer megkoszontem, hogy segitett. Tudjatok, mit felelt? Bocsanatot kert. Hibasnak erezte magat azert, hogy egy no kenyelmetlen helyzetbe kerult a buszon, ahol o dolgozik. Egyre csak azt hajtogatta, hogy nagyon sajnalja.

Terminal

Becsekkolas utan, gepre szallas elott, kora reggel a tranzitban: idegen vagy. Ennel idegenebb nem is lehetnel. Nem ismersz senkit, a tobbiek is idegenek, de ettol meg nem hasonloak hozzad. Maszkalsz az uzletekben abban a biztos tudatban, hogy semmit nem fogsz vasarolni (kivetelesen), leulni nem mersz, mert egesz ejjel utaztal, azonnal elaludnal. Jobb hijan mesz nehany kort a mozgojardan, figyeled a kulonfele legitarsasagok egyenruhaiban, szariban, fatyolban pompazo stewardesseket, blogbejegyzest irsz a mindenfele kihelyezett internet-terminalok egyiken, es mar tudod, hogy erkezes utan mi lesz az elso dolgod: iszol egy igazi, edes-tejes-fuszeres chait.

Az elmult tiz napban kicsit elpuhultal, minden egyszeru volt es kenyelmes. Hirtelen szakadt vege. Felszalltal a tomott buszra, ahol te voltal az egyetlen feher, es rajtad kivul volt meg vagy harom no. Az egyik nagyra nott es melletted utazott, ezert neked csak fel feneknyi hely jutott, a busz dugig volt, meg kellett kuzdened nehany konyokkel, hassal, s*ggel. A hatizsakodban meg mindenki hasraesett, mignem egy hatarozott srac megragadta, es vitte, le a buszrol. Huledezve szaladtal utana: mit csinal? Csak berakta a csomagterbe, de egy szo nelkul. Most erezted eloszor, hogy haboru-sujtotta orszagban vagy, negyszer szallitottak le es igazoltattak mindenkit, a buszt tuzszereszek vizsgaltak at mindannyiszor. Es a zene: torzra hangositott ceyloni lakodalmas rock ejjel ketto es ot kozott.

Es te nem normalis, hogy reagalsz? Elvezed. Vegre utazol ujra.

Bucsu a szigettol

Punnyadas

Nemi eltunes utan kisse felve irom ezt a bejegyzest. Felek, mert oszinte is szeretnek lenni, meg a barataimat sem szeretnem elvesziteni, marpedig az irigyseg sulyos rombolasokat vegezhet az interperszonalis kapcsolatokban. Epp ezert a nehezevel kezdem.

Miutan harom napig szorongtam, hogy a varolistan levo vonatjegyemet nem veglegesitik, ergo lemaradok a Bangalore-ba tarto vonatrol, majd a Chennaiba tarto vonatrol es a repulorol is, fellelegezhettem: az utazas napjan veglegesitettek a jegyemet. Balazs harom napon keresztul gyozkodott, hogy nem fordulhat elo olyasmi, hogy lemaradjak, mindig veglegesitik a varolistas jegyeket, tutira jut hely, meg ilyenek. Az o jegyet sajnos toroltek, igy meg ejfel utan is kicsit tanacstalanul uldogelt Goaban a palyaudvaron, hogy most aztan mit is tegyen. Vegul spontan utvonalmodositassal (nagyon buszke vagyok ra) Mysore-ba vette az iranyt.

En igen hosszan vonatoztam, a felso priccsen aludtam, eleg nyugtalanul, de ez most mindegy. Tobbszor eszembe jutott, hogy le kene kapcsolni a ventillatort, de ehhez le kellett volna maszni, atnyulni az alattam alvon, visszamaszni... szoval macera. A szelgep tehat az arcomba fujt egesz ejjel, valoszinuleg nem volt tokeletesen csukva a szemem, kontaktlencse benthagyva. Ebredeskor ereztem, hogy gaz van, brutal kotohartyagyulladasom volt, mindket szemem fajt, valadekozott, mint az istennyila es nem birtam a fenyt. Egy elmeny volt megkeresni a csatlakozast reggel Bangalore-ban. Chennai-ig ezutan esemenytelenul telt az ut, delutan erkeztem, setalgattam, este riksaval kimentem a repterre, hogy keressek ott valami alvoszobat, mert reggel 4:30-kor kellett becsekkolni. Hat, alvoszoba nem volt, felajanlottak egy szeket a varoteremben, ott csoveztem a harsany neonfenyben, uvoltozo utastarsak kozott. Mindegy, eltelt valahogy.

Aztan reggel atrepultem Sri Lankara. Becsekkolastol kicsekkolasig egy fantasztikus ir novel beszelgettem, a repteren pedig Dani (ugyved baratom Budapestrol) es anyukaja vart, aki ot evvel ezelott vett Sri Lanka deli reszen egy lepukkant hazat, felujittatta, es azota evi ot honapot itt tolt. Az elso harom napban Danival utazgattunk, megneztunk egy elefant-arvahazat, jartunk teagyarban, reggeli szafarin egy nemzeti parkban, Kandy-ban a buddhizmus egyik legnagyobb templomaban, ahol Buddha egyik fogat orzik.

Azota Unawatunaban vagyunk, ahol Kati (Dani mamaja) haza van. Csodalatos. Szep, kenyelmes, nyugodt, izleses. Sajat szobat kaptam (ne feledjetek, az elmult hat hetben meg a kulon agy luxusa is csak egyszer adatott meg), sajat furdoszobat. Gondozott, zold kert van, medence, idonkent jonnek a majmok, a monguzok, alomszep szines madarak, nappal a mokusok uvoltenek (nagyon durva hangjuk van, de tenyleg), ejjel a gekkok. Tegnap egy esoerdoben kirandultunk, vizeses labanal furodtunk, egyebkent eszunk, olvasunk, strandulunk.

Szanom-banom, ez most nem olyan izgalmas, a nagy joletben konnyen ellaposodik az ember. Meg harom napig tart az idill, aztan visszarepulok Indiaba. Fura, a honvagyam most India fele iranyul, Sri Lankat nem Magyarorszaggal merem ossze, hanem a szomszeddal. Abbol, amit eddig lattam, Sri Lanka tisztabb, bekesebb (egy kis haboru eszakon, de ez minden), nyugodtabb, elhetobb. Es megis, izgagasagomban hianyzik India vibralasa, zaja, intenzitasa. Ott minden szelsoseg kifejezettebb, a gyomorforgato, elborzaszto kepek mellett a pozitivak is: az emberek szebbek, kedvesebbek, az etelek izesebbek, a ruhak szinesebbek.

Tiz nap szunet utan feltoltodve, kisimultan visszaterek a szenvedelyes, viharos, egyszerre gyonyoru es viszolyogtato, ezerarcu orszagba. Boldog vagyok. Azt hiszem, ez szerelem...

Konyvborito

LEO TOLSTOY

War and Peace

and other short stories

A kaland folytatodik

Na szoval, ott hagytuk abba, hogy a ket utazo a szepseges, hegyes-volgyes Munnarban idozik, a hosnonek piros a szeme es fazik a laba ejszakankent. Nagy megkonnyebbulesere a Cifran szemcsepp hatekony a kor lekuzdeseben, es zoknit is talal a nagy, piros hatizsakban. Negy nap utan visszaternek Kochinba, de csak azert, hogy onnan ejszakai vonattal Murudeshwar varosaba utazzanak. A hosno elvezi az ejszakai vonatozast, orvendezik, hogy igy megsporolhatja az aznapi szallaskoltseget (mert a hosnonek mar egyaltalan nincs sok penze), elandalitja a vonat ringatozasa, es mivel csak egeszen apro csotanyok futkosnak korulotte, igen jol alszik. Murudeshwar egy kisvaros, melynek az utikonyv szerint ket fo jellemzoje a negyven meter magas Shiva-szobor, valamint a nyugodt, kevesek altal latogatott, gyonyoru tengerpart. Hoseink 3-4 naposra tervezik az itt-tartozkodast, am hamar meggondoljak magukat. A szobor csodalatos, es hoseink nagyon elegedettek szallasukkal, aminek erkelyerol a tengert latjak, az ajton kilepve pedig ot:



A hosno ugyan igen szivesen nezegeti Shivat, mert nagyon kedvere valo a latvany, Murudeshwarban a szobron es a hozza tartozo templomon kivul nincs az egvilagon semmi erdekes. A tengerpart tokeletesen alkalmas lenne strandolasra, de mivel turistak nem jarnak erre, muszlimok viszont annal inkabb, a hosno megkeri tarsat, hogy alljanak tovabb. Tarsa egyetert vele, a helyiek ugyanis igen felfokozott figyelemmel fordulnak az utazok fele, keptelenseg haboritatlanul vegigmenniuk az utcan.

Kovetkezo allomasuk Gokarna, a szent varos, melyhez tobb alomszep strand is tartozik. Hoseink kiberelnek egy bungalot a tengerparton, es ot napig ejtoznek ott. A tarsasagbol kicsit kilognak, mert sem rasztajuk, sem tetovalasuk nincs, de ez nem zavarja oket. A hosnot az sokkal inkabb bosszantja, hogy helyi ferfiakbol allo hordak jaroroznek a parton, es egymas kezet fogva (nem melegek, haverok) bamuljak a barnulni vagyo sok feher hust. A hosno tiszteletben tartja a helyi szokasokat, mindig vallat-konyokot-terdet takaro, laza ruhazatban kozlekedik, kiveve a tengerpartot, ahol azert megse.

A hosno nagyon szeret ananaszt enni ebed gyanant a parton napozas kozben. Az indiai strandokon, de leginkabb Gokarnan, szamtalan bivaly maszkal. Nem artanak senkinek, csupan nagyok, rondak, es szinten szeretnek ananaszt ebedelni. Egy szep januari napon a hosno kenyelmesen elhelyezkedik konyvevel a homokon, megvasarolja napi betevo ananaszat, es komotosan nekilat, hogy elfogyassza. Ezzel egyidoben 4-5 ferfiember megallitja a hosnotol meg csak nehany lepesre eltavolodott ananaszarust, es ok is kernek a gyumolcsbol. Egyaltalan nem neznek az arusra, tekintetuket hol a hosnore, hol a tole nehany meternyire szinten ananasszal napozo szoke orosz lanyra meresztik. Mindekozben ket bivaly megerzi az ananasz illatat, es lassan, szeliden, de ellentmondast nem turoen megindul a hosno fele, aki elszantan vedelmezi magas antioxidans-tartalmu ebedjet. A bivalyok nyalas-ragacsos pofajukkal vegigpasztazzak a hosno taskajat es furdolepedojet, csillogo, helyenkent habos nyomokat hagyva maguk utan. A hosno ezen a ponton kapitulal, magara kapja ruhajat, megragadja ingosagait, es a nyaladzo szarvasmarhakat es pasasokat hatrahagyva szallasara ter (a szoke orosz lany husz masodperccel kesobb koveti peldajat). Eroteljes, igen magas hangon megosztja utitarsaval azon nezetet, mely szerint ennyi eleg is volt Gokarnabol.

Masnap hoseink tovabbindulnak Hampiba (persze nem a nyalas epizod miatt, eredetileg is igy terveztek), tiz orat zotykolodnek Karnataka allam rettenetes, helyenkent nem is letezo utjain. Erkezes utan a ket vilagjaro unnepelyes fogadalmat tesz, hogy a jovoben elkerulik a hosszabb buszozasokat. A hosno elgondolkodik, vajon hallottak-e mar Karnatakaban a lengescsillapito nevu szerkezetrol.

Hampi varazslatos romvaros, lenyogozo tajjal, kellemes ettermekkel. Ket, intenziv szemlelodessel toltott nap utan a ket hos VONATTAL az aprocska Goa allamba utazik, amelynek Panjim nevu fovarosaban rabukkannak eddigi utjuk legszebb es legkenyelmesebb szallasara. A civilizacios vivmanyoktol elszokott, es hazajukban televiziot (felig-meddig elvi okokbol) nem birtoklo utazok megreszegulnek a 92 TV-csatornatol, kulonos tekintettel a termeszetfilm- illetve moziadoktol, ezert kettos eletet elnek. Nappal turistaknak alcazzak magukat, olomszivacskent vonszoljak magukat a kilencvenrengeteg szazalekos paratartalomban, este (na jo, keso delutan) pedig uditovel es ragcsalnivaloval felszerelkezve letelepednek a kepernyo ele. Es elvezik. (A hosno azt uzeni olvasoinak, hogy az vesse ra az elso kovet, aki kevesebbet tevezett es tobbet olvasott az elmult honapban, mint o).

A kispolgari idill a holnapi napon veget er, ekkor ugyanis hoseink utjai szetvalnak: a hosno delutan vonatra szall, es mintegy 24 ora utan - egy atszallassal - megerkezik Chennaiba, ahol a repuloteren tolti a delutant es ejszakat, hogy pentek hajnalban feluljon a Sri Lankaba tarto gepre. Tarsa Del-Keralaba megy egy ashramba, ahol egy elo istenno lakik. Amma, az olelo anya napjaban tobb ezer hivet oleli meg, es sokak szerint olelesenek varazslatos ereje van. A hosno egyszer szinten szeretne olelest kapni Ammatol (bar a sajat anyukaja is nagyon jo ebben a mufajban).

Piros a korabban leirt ut, kek a legutobbi 1-2 het, lila a kovetkezo ket nap

A baratsagos utitars

Egotrip

Anyai oldalrol megfogalmazodott az ohaj, hogy pakoljak fel magamrol fenykepeket. Hat, kibogarasztam nehanyat a kevesbe elonytelenek kozul. Be kell latnom, szornyen anti-fotogen vagyok (vagy siman ronda), a legtobb kepet sikoltva toroltem, akarmelyikunk gepere is kerult fel. Ezek maradtak:

Munnarban illatmintat veszek a teacserjebol. Eredmeny: negativ. Semmilyen illata nincs. Nem tudom, anno kinek es mi alapjan jutott eszebe, hogy ezt az izet meg kell fozni, es akkor jo lesz.

Hatterben a gyonyoru munnari hegyek teaultetvenyekkel.

Kokusztejet szurcsolgetve. Eloszor nem izlett, de meg lehet szokni. A tejhez semmi koze.

Gokarnai vityillonk verandajan sajat tulajdonu fuggoagyamban. Ezt a pozt iteltem a legbiztonsagosabbnak. Bar Balazs eskudozott, hogy az o csomoja nem old ki, es a kotel eleg eros, lattam en mar szilankos gerinctorest.

Aprankent haladok. A labam mar indiai.

A technika ordoge

Ugy szeretnek szines-szagos bejegyzeseket kesziteni sok keppel, hogy lathatova is tegyem mindazt , amirol irok, de nem ugy van az, hogy csak ukkmukkfuck. Egy ilyen bejegyzeshez ugyanis kell internetkapcsolat, kepszerkeszto program, fenykepezogep, memoriakartya, kabel es hangulat. Nem art, ha valami sebessege is van a rendszernek, mert a homokorat nezni idegtepo elfoglaltsag. Helyenkent pofatlanul draga az Internet, ezert nem eroltetem a hosszas elidozest. Hallott valaki mar olyanrol, hogy virusos legyen a fenykepezogep memoriakartyaja? Hat en vegigfertoztem Del-Indiat, es erosen gyanus, hogy az elso honap kepeit mar nem latjuk viszont. Az sem segit, ha izraeli lanyok uvoltve skypolnak mellettem, amig a naplementerol probalok osszevakarni egy megindito allegoriat, marpedig az izraeli lanyok csak uvoltve tudnak skypolni (meg minden mast is uvoltve csinalnak).

Most peldaul ures es olcso helyen vagyok, ihlet van - csak a #!*&#! szamitogep nem ismeri fel az USB-kabelt. Shit happens.