Wildlife

Meg Munnar kornyeken tortent egyszer, hogy egy nemzeti parkban setalgattunk Balazzsal. A park bejaratanal tabla figyelmeztetett arra, hogy a vadallatok felbukkanasa esetleges, es ha ott-tartozkodasunk alatt nem latunk allatot, akkor sem teritik vissza a penzunket. A genyak. Szoval setaltunk, amikor nehany meterrel elottunk felbukkant egy hegyikecske. Vagy ilyesmi. Balazs elkapta a karomat.

- Ne mozdulj! - mondta visszafojtott hangon. - Elijeszted.

Tekintetet folyamatosan a kecsken tartva kitapogatta a fenykepezogepet, es lefotozta a kecsket. Tovabbmentunk. A kanyar utan szembejott velunk kb. ket tucat hegyikecske. Az ut folyaman pedig meg vagy ketszazotven.

En persze szemet vagyok. Azota ugyanis valahanyszor mokust, galambot, kecsket vagy egyeb tucatallatot latunk, megragadom Balazs karjat, es izgalomtol remego hangon azt mondom:

- Allj! Wildlife! Ne mozdulj, elijeszted!

O meg nevet velem, mert mit tehetne szegenyke. (Senki sem igerte, hogy velem utazni konnyu lesz.)

Na szoval, ime nehany allatfoto abszolut a teljesseg igenye nelkul:

A kozos os

Mokusok es papagajok falatoznak teljes egyetertesben

Jaipurban a lovakat azzal szivatjak, hogy Barbie-rozsaszinre festik a pataikat

Na, o a telibe felrenevelt elefant. Lakshmi (a gazdagsag istennoje) a neve , sminkelik, bokalancokat, nyakeket visel, labkormein lakkozas maradvanya lathato. Mindehhez igen meretes herei vannak.

Ez a kis hulye, ahelyett, hogy elszaladt volna elolunk, mint minden epelmeju fajtarsa, ugy gondolta, ha halottnak tetteti magat, nem bantjuk. Tenyleg nem bantottuk, csak nagyon rohogtunk rajta.

Iszik

Eszik. (Igen, a hatasvadaszat kedveert elforditottam a kepet).

A cukisag-rovat utolso kepe