Az elmult tiz napban kicsit elpuhultal, minden egyszeru volt es kenyelmes. Hirtelen szakadt vege. Felszalltal a tomott buszra, ahol te voltal az egyetlen feher, es rajtad kivul volt meg vagy harom no. Az egyik nagyra nott es melletted utazott, ezert neked csak fel feneknyi hely jutott, a busz dugig volt, meg kellett kuzdened nehany konyokkel, hassal, s*ggel. A hatizsakodban meg mindenki hasraesett, mignem egy hatarozott srac megragadta, es vitte, le a buszrol. Huledezve szaladtal utana: mit csinal? Csak berakta a csomagterbe, de egy szo nelkul. Most erezted eloszor, hogy haboru-sujtotta orszagban vagy, negyszer szallitottak le es igazoltattak mindenkit, a buszt tuzszereszek vizsgaltak at mindannyiszor. Es a zene: torzra hangositott ceyloni lakodalmas rock ejjel ketto es ot kozott.
Es te nem normalis, hogy reagalsz? Elvezed. Vegre utazol ujra.
Bucsu a szigettol
3 megjegyzés:
Suzym, jó ezt olvasni, igazán. Picit ijesztő ez a háború sújtotta ország dolog, meg hogy nemrég kisiklott egy vonat Indiában, de hát ha belegondolok, nem lehet folyton ijedezni. India CNN-néző lakossága meg biztos azt feltételezi, Magyarországon ki se lehet lépni az utcára, mert megdobálják az embert kockakővel, jobb esetben csak felgyújtják a kocsiját, mikor nem ül benne.
Mindenesetre mindig megnyugszom picit, mikor írsz. És valahol úgy érzem, már megint eléred a célod ezzel az úttal, hála a sorsnak. Másfél hónap múlva várlak haza szeretettel, szerelemmel a szívedben, és nem csak India iránt.. az életed iránt. Ah.
Balerina, te nekem egyre gyanúsabb vagy... Ismerjük egymást? :)
Borinak!
Igen, ismerjük egymást. Szerintem az vagyok, akinek gondolsz.:)
B.
Megjegyzés küldése