Az elozo reszek tartalmabol

Huszas evei vegen jaro bajos hosnonk Budapest varosaban tengeti valtozo izgalmassagu napjait, es folyamatosan novekvo elegedetlensegerzetenek gyogyirjat keresi. Sarmos vilagutazo szomszedjanak elmenyeit olvasva ugy gondolja, idegen orszagok felkeresese segithet belso hullamzasanak elcsititasaban, igy nekilat tarsat keresni a kalandhoz. Hamarosan ratalal a lelkes, frissdiplomas ifjoncra, aki Indiat kivanja bebarangolni fizikai es spiritualis ertelemben egyarant, mielott beszallna a nagybetus elet kimeletlen mokuskerekebe. Hosszu honapok tervezgeteseit es elokeszuleteit kovetoen elebb az ifjonc vag neki a nagy utnak, hogy a spiritualis kiteljesedeshez aktiv nekifeszulessel kozelebb keruljon, majd egy honappal kesobb szkeptikus-materialista (tovabbra is bajos) hosnonk is koveti.

Elsokent Delhi buzos nagyvarosaban idoznek, majd Chennaiba repulnek, onnan Maduraiba vezet az utjuk, ahol lenyugozo szepsegu festett templomkomplexum talalhato. Hoseink azonban ebbol mit sem latnak, mivel egy kozelgo nagy unnepseg miatt az egeszet felallvanyozzak, es ujrafestik, hogy a jovobeli utazoknak meg nagyobb gyonyoruseguk teljen latasaban. A jelen utazoinak be kell erniuk annyival, hogy korbejarjak a bambuszallvanyzatot, ahol megpillantjak a templom aldasoszto szent elefantjat. Az ifjonc abbeli igyekezeteben, hogy minel cifrabb kepet rogzithessen oelefantsagarol, belehatral egy nagy kupac aldasba mezitlab, amit a hosno igen mulatsagosnak talal.

Tovabbutaznak Kanyakumariba, a vilag vegere, ahol baratsagos halaszokkal talalkoznak, majd egy hetet pihennek a festoi Varkalaban. Innen Alleppeybe mennek, ami alkalmi utitarsuk ismertetese alapjan egy shithole, es ebben kenytelenek igazat adni neki. Mindazonaltal ebbol a kisvarosbol indulnak egynapos backwater tourra, egy csodalatos lakohajot berelve utaznak a terseget keresztul-kasul behalozo csatornakon. Hosnonknek ekkor nagyon eros honvagya van, ez kesobb enyhul. Az ejszakat is vizen toltik, majd reggel tovabbindulnak Kochinba, ahol ket ejszakara szallnak meg. Itt a nem tul boseges latnivalo egy reszet holmi szunnapok miatt nem sikerul szemrevetelezniuk, amit elsosorban a hosno sajnal.

A forro tengerparti varosbol a szubkontinens belseje fele veszik az iranyt, es gyonyoruseges hegyes, zold, hullamzo teaultetvenyekkel tarkitott tajra erkeznek. Munnarnak hivjak a telepulest, ahol megszallnak, itt az ejszakak meglehetosen hidegek. Harom napon keresztul kirandulgatnak a kornyeken, elvezik a taj nyari Alpokhoz hasonlo szepseget. A hosno kisse megijed, mivel egyik szeme csunyan begyullad, es csak ekkor veszi eszre, hogy a szemuveget valahol elhagyta. Az ily modon nemikepp vaksi hosno buzgon csopogteti az antibiotikumos cseppeket szemebe, ami nagy megkonnyebbulesere gyors javulast eredmenyez.

A ket utazo ugy tervezi, hogy a kovetkezo napon buszra, vonatra, majd ismet buszra szallnak a festoi, tengerparti Murudeshwar iranyaba. A hosno tovabba azt is tervezi, hogy hamarosan fenykepeket is mutat korabbi elmenyeirol.

Az eddig megtett ut