Varkalaban pont nem voltak szunyogok, ezert nem is hasznaltuk a halot, de aztan tovabbhaladtunk Alleppeybe. Itt mar baldachin ala pozicionaltuk magunkat, Balazs edesdeden elaludt - ez neki irigylesre meltoan konnyen megy mindig -, bennem meg szep lassan semmive foszlott a gyermekkori fantazia. A szunyoghalo ugyanis szinte mindenutt hozzamert, a labamhoz, az arcomhoz, muanyag tapintasa volt, es nagyon-nagyon regen latott mososzert.
Balazs altalaban igen kellemes alvotars, nem horkol, nem ficankol, nem beszel almaban (en igen), es az esetek donto tobbsegeben nem log at a terfelemre. Ez az ejszaka kivetelt jelentett, nagyon keskeny volt a duplaagy, Balazs atlogott, belole jott 37 fokos meleg, a szoba falaibol is valami hasonlo, legmozgas a halo alatt semmi, az arva ventillator a plafonon hiaba erolkodott hangosan...
Kimasztam a szunyoghalo alol...
3 megjegyzés:
Ez a romantikus, baldachinos álmodozás nekem is megvolt. Most akkor szertefoszlott az illúzió. Mesélj még, mit csináltok Alleppey-ben? Folytatjátok a tengerparti kikapcsolódást? Azt olvastam a helyről, hogy kelet Velencéjének hívják. Tényleg olyan?
Nagyon hiányzol itthon! Minden nap nézem, hogy írsz -e valami újat. A többit meg majd emilben elmesélem.
Puszik
Szegény Zsuzsi! Van mivel kenned? Csatlakozom Kovitimihez: mesélj még! Most megkeresem, hol a fenében van az az Alleppey.
Puszmami
Hihetetlenek ezek a helységnevek. Nálunk Tök, Gyál, meg Páty. Jó. Van Nyékládháza is. De ezek a nevek ott. Hát le a kalappal ha erre majd itthon is emlékezni fogsz! :)
Megjegyzés küldése